Negyven éve, 1981. július 1-jén-én halt meg Breuer Marcell Lajos (külföldön ismert nevén Marcel Breuer), a Bauhaus-iskola tagja, a múlt század egyik legnagyobb hatású modernista építésze, formatervezője. A Time folyóirat értékelése alapján megkapta a „Formaalkotó” címet, ezzel bekerült a kor architektúráját meghatározó 13 tervező közé. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:
1902. május 21-én született Pécsett. Az 1920-as, a zsidó származású hallgatók számát korlátozó numerus clausus miatt nem jutott be a Műegyetemre, így a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd Weimarban a Bauhaus építésziskola alapítójánál, Walter Gropiusnál tanult, később maga is ott tanított. Az elemes építés híve volt, ő tervezett először beépített konyhát. A kerékpárkormány ötletéből 1925-ben alkotta krómozott acél csővázas székét bőr vagy vászon háttámasszal és ülőkével. A Vaszilij Kandinszkij orosz festő tiszteletére Wassily névre keresztelt szék az új tárgyiasság (Neue Sachlichkeit) jelképévé vált.
Breuer a Bauhausból való kiválása után rövid ideig, 1934-ben és 1935-ben Magyarországon is dolgozott, Fischer Józseffel és Molnár Farkassal elnyerte a BNV tervpályázat első díját. A mérnöki kamara származása miatt nem vette fel, így tervezési munkákat nem vállalhatott, végül a szakmai sovinizmus és jobboldali nyomás miatt végleg emigrált.
Egy ideig Angliában dolgozott, majd 1937-től az Egyesült Államokban, a Harvardon tanított – ezért van, hogy Breuert Európában formatervezőként, Amerikában elsősorban tanárként és építészként ismerik. Építészként a Bauhaus stílusjegyeit Új-Anglia favázas épületeivel ötvözte, ez egész Amerikában hatott a családiház-építésre. Vízszintesen elnyúló nyaraló- és lakóházai a tájba illesztés és térszervezés remekei, saját lincolni háza a kőlábazat fölött óriási üvegverandájával tűnik ki. Családi házainak két részét összekötő elem fogja össze: egyikben a nappali helyiségek, másikban a hálószobák vannak – a ház utólag tetszés szerint bővíthető.
Ő tervezte egyebek között az UNESCO párizsi, Y alaprajzú palotáját (az olasz Pier Luigi Nervivel és a francia Bernard Zehrfuss-szal közösen), a Cannes melletti IBM kutatóközpontot, amelynek alaprajza megkettőzi az UNESCO Y-ját, New Yorkban a Whitney Múzeumot, amelynek fő tömege kifelé lépcsőzött fordított piramis, belső tereit mozgatható falak tagolják. A New Jersey-i Short Hills zsidó közösségének együttest tervezett zsinagógával, iskolával, közösségi terekkel. A michigani Muskegonban az általa tervezett Szalézi Szent Ferenc-templom falai befelé dőlnek, homlokzatát plasztikus kereszt díszíti. Az ő műve a washingtoni építésügyi minisztérium, s a francia Alpokban a Flaine síközpont is.
Breuer Marcell 1981. július 1-jén New Yorkban halt meg, 79 éves korában.
Hitvallása szerint „a tisztaság és világosság az épület szerkezetének és rendeltetésének őszinte és egyértelmű kifejezését jelenti”. Breuer a funkcionális építészet nagy hatású mestere volt, aki felhasználta az új technológiák és anyagok lehetőségeit. A Time folyóirat a kor architektúráját meghatározó 13 tervező (köztük Frank Lloyd Wright, Mies van der Rohe, Le Corbusier, Alvar Aalto) közé sorolta.
Az egyetlen világhírű magyar építésznek Magyarországon nem áll épülete: ugyan több felkérést is kapott, de ezekből végül semmi nem lett. Munkássága elismeréseként számos kitüntetést, díjat kapott, 1968-ban lett a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora. A napokban mutatták be James Crump amerikai filmrendező-művészettörténész Breuer’s Bohemia című dokumentumfilmét, a filmhez tartozó, azonos című, fotókkal illusztált könyv szeptemberben jelenik meg.
2021.06.29.
(MTI)
