A munkanélküliség ismét közelít a múlt év végén látott tízéves csúcsához, egyre több vállalat takarékoskodik a munkaköltségeivel. Az elemzők szerint az aszály okozta rossz termés miatt kevesebb munkaerő kellett a betakarításhoz és felvetődik a választási eredmények miatti átrendeződés hatása: az eddig elbocsátottak közül feltehetően még sokan nem találtak új helyet, míg a megüresedett helyeket sok esetben még nem töltötték fel.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint negatív tendencia rajzolódik ki a munkaerőpiacon. A munkanélküliségi ráta ismét enyhén felfelé mozdult. A június-augusztusi háromhavi mozgóátlag 4,8 százalékra emelkedett, ami már csupán 0,1 százalékpontra van a 2025 végén látott tízéves csúcstól. A munkanélküliek augusztusi száma szintén közelíti a tízéves csúcsot. A romlás ráadásul nem csupán a fő mutatókban érhető tetten: már minden harmadik munkanélküli több mint egy éve keres állást, ami arra utal, hogy az elhelyezkedés is egyre nehezebbé válik – jegyezte meg.
Kommentárjában kitért arra is, hogy a 2022 közepén látott munkaerőpiaci csúcsponthoz képest a munkaerőpiac kínálati oldala 180 ezerrel csökkent. Folytatódott a népesség fogyása, így augusztusban csökkent a gazdaságilag aktívak száma. Júliusról augusztusra 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, közülük 14 ezren már elhagyták a munkaerőpiacot, míg 7 ezer ember a munkanélküliek táborát növelte. Mindez beleillik abba a képbe, hogy egyre több vállalat folytatott munkaerő-racionalizálást költségcsökkentési célokból – állapította meg Virovácz Péter.
Hozzátette, hogy az év vége felé közeledve egyre égetőbbé válik a jövő évi bérek kérdése is, ami szintén döntési helyzet elé állítja majd a foglalkoztatókat. Úgy vélte, a hároméves bérmegállapodás biztosan revízióra szorul, miközben az szja-rendszer várható átalakítása is új helyzetet hozhat. A friss adatok fényében az ING Bank fenntartja az idei munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátára számít némi felfelé mutató kockázattal.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt írta, hogy bár havi és éves összevetésben is csökkenést mért a KSH, ez annyira mégsem meglepő vagy újszerű. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a nagyobb havi csökkenés részben a mezőgazdasághoz köthető – az aszályos időjárás miatti kedvezőtlenebb termés nem igényelt annyi szezonális munkaerőt. Ami viszont a vártnál meglepően rosszabb, az a munkanélküliségi ráta alakulása. Az aktív korú népesség egy év alatt 60 ezerrel, az aktívak száma pedig 8 ezerrel csökkent, addig a munkanélküliek száma 8 ezerrel magasabb lett, azaz arányaiban többen vannak jelen a munkaerőpiacon az aktív korosztályból, csak nem nagyon tudnak elhelyezkedni – emelte ki.
A foglalkoztatás eddigi csökkenése Regős Gábor szerint három tényezőre volt visszavezethető: a romló demográfiai viszonyokra, a stagnáló gazdaságra, illetve a harmadik országból érkező munkaerő számának növekedésére. Ami negyedik tényezőnek újonnan megjelenhetett, és ami a munkanélküliségi ráta növekedésében szerepet játszik, az elsősorban a választási eredmények miatti átrendeződés hatása lehet – vélekedett. Az eddig elbocsátottak közül feltehetően még sokan nem találtak új helyet, míg az eddigi helyüket sok esetben vélhetően nem töltötték fel.
A következő hónapokban kiderül, hogy ez egy tartós folyamat kezdete vagy csak egy átmeneti átrendeződés hatását látjuk – tette hozzá.
Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője szerint a konjunktúra alakulásának is szerepe lehet abban hogy emelkedett a munkát keresők száma. Többen vannak jelen a munkaerőpiacon, egy olyan környezetben, amikor a demográfiai helyzet romlik, tovább csökkent a munkaképes korú népesség.
A kilátásokat árnyalja, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódik, ami késleltetve, de éreztetheti negatív hatását a hazai munkaerőpiacon is, ahogyan az AI szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni – jegyezte meg. Pozitív hírnek nevezte, hogy szeptemberben a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága kismértékben javult már, de az MBH Banknál egyelőre még nem számolnak azzal, hogy érdemi javulás következzen be a munkaerőpiacon: 2026-ra 4,6 százalék körüli munkanélküliségi rátát várnak. 2027-ben, ha a gazdaság erőre kap, fokozatosan élénkülhet a munkaerőpiac is, de a munkanélküliségi ráta csak szerény javulást mutathat várakozásuk szerint.
2026. szeptember 25.
(MTI)
