A háztartások 5,3 százaléka fordította elkölthető jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra 2025-ben Magyarországon; 2024-ben ez az érték még 9 százalék volt – idézi az Eurostat friss adatait az OTP Ingatlanpont elemzése.
A közlemény emlékeztet: az Eurostat rendszeresen megvizsgálja, hogy a népesség mekkora hányadának lakhatása tekinthető anyagilag megterhelőnek. Azokra az emberekre értik ezt, akik elkölthető jövedelmüknek több mint 40 százalékát fordítják lakhatásra, az ő költségeik mondhatók kifeszítettnek. Ebbe beletartoznak a rezsiköltségek mellett a különféle adók, biztosítások, az esetleges hiteltörlesztések, illetve bérlők esetében a lakásbérléssel kapcsolatos kiadások is.
A felmérés szerint 2025-ben Európában 7,7 százalék volt azok aránya, akik ilyen háztartásban laknak, ez az egységes adatgyűjtés 2010-es kezdete óta a legalacsonyabb.
A kontinensen a legmagasabb Görögországban volt az arány, ahol a lakosság több mint negyede az elkölthető jövedelmeinek minimum 40 százalékát fordította lakhatásra. A második legmagasabb arányt (23,4 százalék) Dániában mérték, míg Norvégiában 13,5 százalék volt azok aránya, akiknek anyagilag kifeszített volt a lakhatása. A legalacsonyabb, 2,4 százalékos értéket Cipruson mérték a hatóságok, Horvátországban 3,2, Szlovákiában és Szlovéniában pedig 3,5 százalék volt ez az arány.
A közlemény emlékeztet: az elmúlt években viszonylag nagy kilengéseket mutatott Magyarországon ez a mutató, utoljára 2021-ben volt a mostaninál alacsonyabb a vizsgált arány. A régióban azonban még az 5,3 százalékos érték is soknak számít, csak Szerbiában és Csehországban volt ennél magasabb.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a magyarországi érték 2025-ös javulása elsősorban annak tudható be, hogy a terhek növekedése elmaradt a bérnövekedés ütemétől. Ebben szerepet játszhatott a rezsiköltségek befagyasztása, illetve a tavaly indult Otthon Start program is hatással lehetett rá – áll az elemzésben.
2026. szeptember 3.
(MTI)
