Tízből öt magyar munkavállaló váltott már pályát karrierje során legalább egyszer, négy ráadásul teljesen más területen és iparágban dolgozik ma, mint amelyben egykor elhelyezkedett – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív kutatásából.
A munkaerőpiaci portál által az MTI-hez hétfőn eljutott közlemény szerint tíz magyar munkavállalóból három gondolkozott el komolyan váltáson, de végül nem lépte meg, és tízből mindössze két dolgozónak nem volt eddig egyáltalán ilyen indíttatása.
A pályaváltók aránya szinte egyenlően oszlik meg a nemeket tekintve: 52 százalékban nők váltottak már eddigi életük során szakterületet. Leginkább a középfokú végzettségűek (56 százalék) és a kistelepülésen élők (60 százalék) körében jellemző a pályamódosítás.
Az informatika, technológia, az egészségügy, szociális ellátás, valamint az ipar, gyártás a leginkább megtartó szegmensek, a felmérés szerint e területekről ritkán mennek át a munkavállalók teljesen más ágazatba. Ezzel szemben a pénzügy, bank és biztosítás, a mezőgazdaság és a vendéglátás, turizmus esetében jellemző, hogy a magas elvándorlás mellett új iparágban helyezkednek el a dolgozók.
A kutatás szerint a pályaváltókat leginkább a pénz motiválhatná maradásra: a megkérdezettek 54 százaléka jelezte azt, hogy magasabb fizetés mellett nem hagyta volna el eredeti szakmáját, míg négy évvel ezelőtt ez az arány még 42 százalék volt.
A bér mellett a dolgozók megtartásában szerepet játszó főbb szempontok közé tartozik a jobb vezetői hozzáállás és vállalati légkör (40 százalék), valamint a nagyobb szakmai megbecsültség (30 százalék).
A szervezeti és az anyagi okokon túl a gazdasági és gazdaságpolitikai folyamatok is hatnak az állásváltási hajlandóságra. Az elmúlt évek legnagyobb pályaváltási hullámait a Covidhoz kapcsolódó változások okozták, ez a helyzet a válaszadók 12 százalékát sarkallta pályamódosításra. Ezt követően a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) kereteinek 2022-es módosítása miatt a válaszadók 6 százaléka váltott szakmát.
A pályaváltást jelentősen befolyásolja a szubjektív gazdasági közérzet: a magas árak, az inflációs környezet és a bizonytalanság a pályaváltók 36 százalékánál játszott közre a döntésben – áll a közleményben.
2026. szeptember 22.
(MTI)
