Az ún. Hernyótartási Alapú Halasmedence koncepciója a leggyakoribb mezőgazdasági termelési módnak számít a Jangce deltája környékén.
A termelési mód a korlátolt mennyiségű talaj bő kiaknázása céljából egy olyan hatékony, mesterséges ökoszisztémát teremt meg, amely arra épül, hogy a medenceparton (töltésen) eperfákat ültetnek, az eperlevelekkel hernyókat etetnek, a hernyótrágyával tartják a halakat, a haltrágyával növelik a medencepart termékenységét, a „halasmedencék” fenekén felgyülemlett iszappal pedig táplálják az eperfákat. Mivel a természetbarátibb hernyótartásból sokkal magasabb hozamot nyerhetnek a gabonatermelésnél, a termelési mód a hagyományos körfogásos mezőgazdaság jó példájául szolgál világviszonylatban is.
Idén augusztus 15-ét jelölték meg először Kínában Nemzeti Ökológiai Napként, hiszen 18 évvel ezelőtt ezen a napon vetette fel első alkalommal Hszi Csin-ping kínai államelnök a „Kék vizek és a zöld hegyek, az arany- és ezüstkincsek” szemléletét a kelet-kínai Csöcsiang tartomány Hucsou városában.
Hucsou Hefu településén koncentráltan sorakoznak a Hernyótartási Alapú Halasmedencék, s ott található Kína legősibb és legnagyobb ilyen kiterjedésű komplett agrárszisztémája is. A China Media Group tudósítói az ökológiai nap alkalmából a 2500 éves múltra visszatekintő „halasmedencéknél” vendégeskedtek élményszerzés céljából.
(Wang Yuzhe – China Media Group)
2023. augusztus 21.
(x)
