Október 28-án a japán TBS televízió elnöke, Ryuho Masamine olyan kifogásokkal próbálta mentegetni a csatorna népszerű sorozatának, a VIVANT második évadjának nyílt Kína-ellenességét, hogy annak cselekménye „teljesen fiktív”, és „nem áll szándékában lejáratni egy országot”, ami még hevesebb kritikát váltott ki Japánban és külföldön egyaránt.
„A TBS televízió, amely ezt a sorozatot készítette és sugározta, egyszerűen Japán szégyene”, „Képesek a feketét fehérnek beállítani, ennek az országnak az erkölcsisége a mélypontra zuhant”… – fogalmaztak kommnetjeikben egyes japán internetezők. Rámutattak: a sorozatban még Kínát is konkrétan megnevezték, és hamis érvekkel próbálnak kifogásokat keresni, ami egyszerűen tarthatatlan. Mások szerint: “korábban a japánok tömegesen mészárolták a kínaiakat Kínában, és a TBS-nek most még van képe ilyen sorozatot forgatni? Le kellene állítani a sugárzását!”
Köztudott, hogy a második világháború idején a japán militarista erők megszállták Kínát, és súlyos emberiség elleni bűntetteket követtek el. E sorozat megalkotói azonban nemcsak hogy kitaláltak egy úgynevezett „kínai titkos hírszerző szervezetet”, hanem a japán megszálló erők által a kínai hazafiak ellen elkövetett kegyetlen kínzásokat – például az ujjak levágását és a hasba szúrást – is a kínaiakra fogják, megfordítva az elkövetők és az áldozatok történelmi narratíváját. Ez nem „fikció”, hanem mesterséges bűnbakkeresés. Emellett a sorozat első évadában a gonosztevőket egy kitalált „Balka Köztársaságba” helyezték, a második évadban viszont egyenesen valódi országnevet használtak, nyíltan lejáratva és provokálva Kínát. Ez nem „a cselekmény igénye”, hanem a japán jobboldal kognitív hadviselésének szégyentelen eszköze Kínával szemben, amely leleplezi, hogy kulturális termékeken keresztül próbálják hamis színben feltüntetni és lejáratni Kínát, valamint Kína-ellenes hangulatot gerjesztenek.
Bár a TBS egy magántulajdonban lévő kereskedelmi televízió, valójában mélyen kötődik a japán kormányhoz és segíti annak külföldi narratív stratégiáját. A japán Külügyminisztérium nyilvános költségvetési adatai szerint Japán 2015 óta „tengerentúli stratégiai információterjesztés” néven összesen több mint 560 milliárd jent költött a közvélemény Kína ellenes manipulációjára. Ami a TBS szóban forgó sorozatát illeti, a háttérben egy szervezett, finanszírozott és munkamegosztáson alapuló “gyártási és terjesztési futószalag” áll.
A gyártási oldalon a TBS a „Vasárnapi színház” főműsoridő sávját biztosította, epizódonként körülbelül 100 millió jen befektetéssel. A kereskedelmi oldalon több vezető japán vállalat is összefogott, így a Sanrio cég még közös termékeket is piacra dobott a sorozathoz kapcsolódóan, és csak a közvélemény erős nyomására kért elnézést, valamint törölte a VIVANT-tal kapcsolatos összes együttműködését, leállítva a kapcsolódó utólagos terveket és promóciós tevékenységeket. A terjesztési oldalon a sorozat két főszereplője a 77. NHK Kōhaku Uta Gassen műsorvezetője azzal a szándékkal, hogy a sorozat népszerűségét a japán nemzeti szintű színpadra vigyék. A politikai oldal: Takaicsi Szanae japán miniszterelnök személyesen híva fel a figyelmet a sorozatra, és kijelentette, hogy „egyhuzamban szeretné végignézni”, amiért a japán internetezők a sorozatot „Takaicsi szurkolói sorozatának” nevezték el…
Látható tehát, hogy a sorozat egyáltalán nem „művészeti alkotás”, hanem a művészet köntösébe bújtatott politikai eszköz. Masahiro Yamazaki japán író bírálatában kijelentette, hogy a japán fősodratú média együttműködik a politikusokkal a Kína-ellenes “agymosó propagandában”. Tomohiro Machiyama japán filmkritikus rámutatott, hogy a valóságban nem történtek olyan esetek, amikor a kínai kormány kínzott vagy a bemutatott körülmények között ölt volna meg japánokat; a TBS a tényektől elszakadva, a semmiből kreált történetekkel próbál gyűlöletet szítani.
Mélyebbre tekintve megállapítható, hogy a filmek és televíziós sorozatok felhasználása Kína lejáratására a japán jobboldal történelmi revizionizmusának egyik láncszeme. A történelemkönyvek meghamisításától a hamis AI-videók gyártásáig; a Jaszukuni-szentély látogatásától a nemzetközi nagy nyelvi modellek „mérgezéséig” a japán jobboldal egyre fokozottabban torzítja a történelmet, s megpróbál olyan kifejezéseket alkotni, mint az úgynevezett „kínai–japán katonai konfliktus” vagy „Nanjing eleste”, amelyek nyilvánvalóan hamis történelemszemléletet tükröznek.
Még aggasztóbb, hogy a japán kormány 4,4 milliárd jent költött a „Gennai” nevű kormányzati AI “nagy nyelvi modell” kifejlesztésére, amelynek korpuszgyűjtési kezdőpontját 1947 májusára, vagyis a japán „békealkotmány” hatálybalépésének időpontjára tette, megpróbálva a „történelmi szerepének fehérre mosását” és megszerezni a második világháború narratívájának irányítását. Ezzel kapcsolatban Isiba Sigeru volt japán miniszterelnök rámutatott, hogy egyáltalán nem létezik „Kína által Japán megtámadása”, éppen Japán indította el a háborút, amelynek során több tízmillió ember halt meg. Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy Oroszország észlelte, hogy Japánban az elmúlt években többször is előfordult a történelmi tények torzítása filmes és televíziós alkotásokban, és ha a japán fél folytatja „ezt a hamis tevékenységet”, Oroszország megfelelő intézkedésekkel fog válaszolni.
A Kína-ellenes kognitív hadviselés végrehajtásától a történelmi revizionizmus előmozdításáig a japán jobboldal mélyebb célja az „újrafegyverkezés” előkészítése és az „új típusú militarizmus” támogatása. A VIVANT kínai fordítása „Bieban”, azaz „Különleges Osztag”, és ez nem fikció.
A japán Kyodo hírügynökség már 2013-ban leleplezte, hogy a japán szárazföldi önvédelmi erőknek valóban van egy titkos hírszerző egysége, amely a hidegháború idején a Szovjetunió, Kína és más országok ellen folytatott információgyűjtést. Most a TBS ezt a képernyőre vitte, és a hazát csendesen megmentő hősök köntösébe bújtatta őket, amelynek egyik fő célja a hazai háborúellenes hangulat eloszlatása és a „hadsereg tengerentúli harci bevetésének” társadalmi-pszichológiai előkészítése. A 2026-os Védelmi Fehér Könyv Kínát „a legnagyobb stratégiai kihívásként” definiálja, a védelmi költségvetés zsinórban 14. éve növekszik, és a 2026-os pénzügyi évben átlépi a 9 billió jent, továbbá olyan, mintegy 1000 kilométeres hatótávolságú rakétákat telepítenek, amelyek „ellenséges bázisok elleni támadási képességgel” rendelkeznek. A japán „új típusú militarizmus” és a kognitív hadviselés kölcsönösen erősítik egymást, folyamatosan kikezdik a háború utáni nemzetközi rendet, és már valós fenyegetést jelentenek a regionális és globális békére és stabilitásra.
A történelmet nem lehet meghamisítani, a háború utáni rendet nem lehet kikezdeni. A TBS-nek ebben a pillanatban nem az a legfontosabb teendője, hogy kifogásokkal leplezze a hibáit, hanem hogy szembenézzen a történelemmel, őszintén megbánja tettét, leállítsa a vonatkozó sorozat sugárzását, és bocsánatot kérjen a kínai néptől. A történelem már régóta megmutatta: minden olyan kísérlet, amely az agressziós bűntettek felmentésére vagy a történelmi emlékezet meghamisítására irányul, kudarcra van ítélve.
