A 2022-es a Tigris éve a kínai kultúrában

A Budapesti Kínai Kulturális Központ a kínai kormány hivatalos állami kulturális intézménye Magyarországon, mely Kína és Magyarország közös erőfeszítésének eredményeként, 2020 júniusában jött létre, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a két ország közötti kulturális folyamatokat, betekintést nyújtson a kínai kultúrába.

A Tavaszünnep alkalmából a Magyar Posta immár 9. alkalommal bocsátott ki horoszkóp bélyeget, melyet idén a Budapesti Kínai Nagykövetség és a Budapesti Kínai Kulturális Központ közreműködésével, a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca támogatásával tár az érdeklődők elé. A soron következő, 2022. február 1. és 2023. január 21. közötti időszak a Tigris éve. A kínai asztrológia szerint a Tigris éve a magabiztosság, a hirtelen váltások, az előre elrendelt dolgok és az újdonság éve lesz, amikor a lelkesedés és a dinamizmus úrrá lesz a viszontagságokon.

A 2022-es, állatövi jegyeket ábrázoló bélyegsorozat kibocsátási ünnepségének keretében mondott beszédet Jin Hao úr, a Budapesti Kínai Kulturális Központ igazgatója.

“A Központ a megalapítását követő bő egy évben nagy erőkkel törekedett a kínai–magyar kulturális kapcsolatok és együttműködések megerősítésére, valamint a két ország és népeink közötti kölcsönös megértés elmélyítésére.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezúttal a Magyar Postával együtt lehetek szemtanúja a zodiákus bélyegsorozatban a 9. kínai bélyeg kibocsátásának. Egy nagy múltú népi kulturális hagyomány szimbólumaként, az állatövi jegy témája számos művészeti ágban jelenik meg, így a költészetben, festészetben, népművészetben is. Kína mellett számos ország és régió ad ki zodiákus bélyegsorozatot tavaszünnepkor, ezzel fejezzük ki jókívánságainkat a kínai újév alkalmából. 2022 a Tigris éve, melynek alkalmából, az itt megjelenő bélyeg hűen tükrözi a hagyományos kínai–magyar barátság ápolását, fejlődését.

A két nép eredetéhez kapcsolódó rokoni kapcsolatnak is köszönhetően, még könnyebb a közeledés egymás felé. A Budapesti Kínai Kulturális Központ továbbra is a kínai–magyar kulturális és művészeti kapcsolatok, valamint kooperációk támogatásán dolgozik, lehetőségeket, platformokat kínál a bilaterális kulturális együttműködésekhez, valamint az emberek közötti kapcsolatépítéshez egyaránt.  

Gratulálok a Tigris évének alkalmából megjelenő zodiákus bélyeghez! Mindenkinek boldog tavaszünnepet kívánok! A Tigris éve kétszerezze meg erőnket, legyünk bátrak és állhatatosak, akárcsak a tigris!”

A Tigris éve bélyegen a vörös és a sárga dominál. A vörös a szerencsét és a boldogságot, a sárga pedig a jólétet és a bőséget is jelképezi. A bélyegképen két tigris helyezkedik el, kör alakban. Ez az elrendezés a Yin és Yang, vagyis az élet árnyas és napos oldalát, a nehézségeket és sikereket jelképezi, ahol egyik sem létezhet a másik nélkül.

A bélyeg Szajkó Berta Ágnes grafikusművész alkotása, aki szakmai berkeken belül igen nagy elismerésnek örvend, hiszen több animációs produkcióban tervezett háttereket, karaktereket (Richly Zsolt összes Kormos-meséje, A Luther-rajzfilmek, Riportré: Kovásznai 2010, Macskafogó2), jelenleg pedig különböző ügynökségeknek rajzol kampányokhoz, kereskedelmi hirdetésekhez, arculatokhoz. Most egy interjú keretében mesélt a tervezés hátteréről és a pályázás folyamatáról.

K: Mi ihlette a Tigris Éve bélyeg tervezésében? 

V: A tigris az ázsiai hitvilágban a Yin és Yang jelképrendszer hordozója. Csíkos bundájának dinamikája, a Yin és Yan keveredése, ami a többi állat fölé helyezi. Védelmező, de rettegést keltő vezetője is minden állatnak. Ezt az egymással szembefordított két alakkal próbáltam érzékeltetni, körforgó dinamikát adva ezzel a kompozíciónak, és utalva a közismert Yin-Yang ábrázolásra. 

K: Miért indult a pályázaton?

V: Nem szoktam vacillálni a bélyegtervezéses megkereséseknél. Általában elmondható, hogy hozzám közel álló témával keresnek meg. Jelen esetben különösen, mert gyakran és előszeretettel rajzolok minden természetközeli témájú illusztrációt, legyen az állat, növény, vagy az ezekből táplálkozó ornamentikák. (a bélyegtervezés nem nyílt pályázat útján történik, ezért a kérdést értsük úgy, hogy mi késztette arra, hogy a tervezésbe belevágjon – a szerk.)

K: Lát-e hasonlatosságot a magyar népi művészet, ábrázolási forma és a kínai között?

V: Sajnos nem vagyok annyira jártas az ázsiai motívumvilágban, de természetesen utánanéztem a tervezést megelőzően. Főleg a papírmetszetek mentén kezdtem el a tervezést, de végül egy színesebb verzió lett a befutó. Összességében ez a kiterített anatómia és a foltokból kirajzolódó dekorativitás, amely egyező vonás lehet a két nép művészeti vizuálja között.

K: Egy bélyeget tervezni különleges kihívás. Miben más ez a munka, mint egy átlagos grafikai feladat?

V: A bélyegtervezésnél a grafika a fő megjelenés eleme, ugyanakkor követnie kell a bélyeg funkcionálisan helyet foglaló információs szövegeit. Nem kerülhet például a névérték a bélyeg közepére, és a grafikai elemeket ügyesen kell alá- vagy mellé futtatni ezeknek a informatív kereskedelmi adatoknak. Ez mindenképpen kihívás a méretből adódó korlátok mellett. 

K: Mit jelent Önnek a motívum, a Tigris ábrázolás?

V: A tigris a tizenkét állat közül a legdekoratívabb jelenség. Könnyű szépen megjeleníteni például a patkányhoz képest. Örültem, hogy lehetőséget kaptam a sorozat egyik jegyét megtervezni és, hogy pont a tigrisnél jutott a megvalósulás fázisáig a tervem.

K: Mit hoz Önnek a Tigris éve?

V: Remélem minden jót, és csak viselhető rosszat! A jegyre jellemző kettősségből biztos kijut nekem is…

A kisív 20 000 példányban az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-ben készült és 2022. január 25-től kapható az elsőnapi postákon, a Filapostán. A bélyeg a Magyar Posta internetes áruházában is megrendelhető.

Az online formában megtartott eseményen köszöntőt mondott dr. Láng Géza, a Nemzeti Vagyon Kezeléséért Felelős Tárca helyettes államtitkára, valamint Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Nyrt. elnök asszonya. Előbbi kiemelte, hogy a Magyarország és Kína között létrejött „légihíd” és a kölcsönösen felajánlott védekezéshez szükséges adományok megmutatták, hogy a magyar-kínai barátság szilárd alapokon nyugszik. Utóbbi pedig egyebek mellett reményét fejezte ki, hogy nemcsak a spirituálisan érzékenyebbek, hanem a pusztán az esztétikai élményekre nyitottak is szívesen vásárolnak majd a bélyegből.

Csi Dajü (Qi Dayu), a Magyarországi Kínai Nagykövetség nagykövete a bélyegkibocsátáshoz, a kínai holdújév kezdetéhez kapcsolódóan elmondta, hogy idén egy kiállítást is szerveznek a Magyar Posta központi irodaépületében. A kiállítás az egyik legelterjedtebb hagyományos kínai népművészeti formát hozza el a kollégák, vendégek számára: az újévi képeket. Az ilyen, Kínában többnyire újévkor kiragasztott képeket, guszui fametszetnek nevezték korábban.

A Tavaszünnep közeledtével idén is készült nagyinterjú Jin Hao úrral, a Budapesti Kínai Kulturális Központ igazgatójával.

K: Milyen szerepet játszik a kétoldalú kulturális kapcsolatok építésében a Budapesti Kínai Kulturális Központ?

V: A kultúra a kétoldalú kapcsolatok táptalaja. Kína és Magyarország közös kulturális múlttal rendelkeznek, közös gazdasági fejlődési célokban osztoznak. A kulturális kapcsolatok megerősítése elősegíti a népek közötti kölcsönös megértést, elmélyíti a két ország közötti hagyományos barátságot, segíti a kétoldalú kapcsolatok teljes körű fejlődésének előmozdítását. Azáltal, hogy platformot épít és különféle kommunikációs és kísérleti rendezvényeket szervez, még több magyarnak segít megérteni Kínát. Ez a Budapesti Kínai Kulturális Központ célkitűzése és feladata.

K: A már több, mint 2 éve tartó pandémia miatti korlátozásokból fakadóan, nehéz a hagyományos értelemben vett kulturális intézeti tevékenységet folytatni. Ilyen nehezített terepen, más körülmények között, milyen eredményeket sikerült elérniük a kétoldalú kulturális kapcsolatok fejlesztésében?

V: Attól kezdve, hogy 2020 júniusában sikeresen regisztrálták, a Központ folyamatosan küzd a járvány ellen. 2020 szeptemberében saját Facebook, Youtube és egyéb online médiafelületeket létesítettünk, és igyekeztünk online rendezvények és kiállítások szervezésével gazdagítani a kínai–magyar kulturális kapcsolatokat és együttműködést. Az elmúlt másfél évben, a saját médiafelületeinken szerveztünk meg több, mint tíz tematikus rendezvényt, köztük a „kínai zodiákus bélyegek kibocsátási ünnepségét”, a „kínai–magyar fotóművészek közös kiállítását”, a „Panda Talpa” és más rendezvényeket, amelyek témája kivétel nélkül a kínai–magyar kulturális párbeszéd. Reméljük, hogy a rendezvények által a magyarok még jobban megismerhetik a kínai kultúrát, Kína helyzetét, aktuális kérdéseit, és ugyanakkor a Központ platformján keresztül megoszthatnak Kínával kapcsolatos információkat, tapasztalatokat, érdekességeket. Mindez kellemes szórakozást nyújt és új barátságok is születhetnek.

K: Milyen pozitív visszajelzéseket kaptak az elmúlt időszakban a magyaroktól? Mi az, ami az online programok, posztok között a legnagyobb népszerűségnek örvendett?

V: Az elmúlt egy évben több mint egymillió hétszázezer látogatója vagy résztvevője volt a programjainknak és több mint ötezren regisztráltak a csatornánkra. Számunkra ez nagyon lelkesítő. Nemrég indítottunk egy kérdőíves felmérést a Facebookon, ahol a kedvelőink nagyon pozitívan értékelték a Központ rendezvényeit. Nagyon szeretik a kínai kultúrával kapcsolatos tartalmainkat és várják a további műsorokat. Van egy interjú műsorunk, aminek a címe „A Panda Talpa!”, és ezen belül készítettünk egy sorozatot a kínai gyógyászatról is. Olyan magyar és kínai szakértőkkel interjúztunk, akik kínai egészségmegőrző módszereket mutattak be, összehasonlították a kínai és a magyar gyógyfüvek tulajdonságait. Ezt a műsort közel kilencvenezren követték figyelemmel és a műsor több mint ötszáz kedvelést kapott. Sikeres volt még a tradicionális kínai qipao ruhatervező műsorunk is. A követőink online szavazás során választhatták ki az általuk kedvelt magyar kulturális motívumot, mi pedig felkértük tervezőinket, hogy ezeket az elemeket használják fel egy kínai qipao tervezésében. Egyetlen poszttal több mint 4700 aktív résztvevőt vonzottunk be.

K: Hamarosan beköszönt a holdújév, a tavaszünnep. 2022 a Tigris éve a kínai asztrológiában. Ennek apropóján, a Magyar Posta a zodiákus bélyegek sorozatában immár 9. alkalommal mutat be új bélyeget, a Budapesti Kínai Kulturális Központ és a Budapesti Kínai Nagykövetség támogatásával. Kínában mennyire jellemzőek a zodiákus bélyegek? Része a kultúrának a bélyeg, a bélyeggyűjtés?

V: Igen, természetesen. A bélyeg egy ország vagy régió gazdaságának, kultúrájának, értékeinek, szemléletének a megtestesítője. Kínában sokan vannak, akik bélyegek gyűjtésével szeretnék megismerni egy másik régió kultúráját, vannak akik egy emlékezetes eseményről szeretnének ilyen módon megemlékezni, de olyanok is akadnak, akik pusztán kedvtelésből gyűjtenek bélyegeket. Hazánkban nagyjából ötvenezer bélyegklub működik, a bélyeggyűjtők száma pedig húszmillió körül van. Az elmúlt két évben Kína minden évben több, mint 20 sorozat emlékbélyeget, vagy különleges bélyeget ad ki. A kínai állatövi jegyeket ábrázoló bélyegek kiadásának szokása az 1980-as évekig nyúlik vissza. A tavaszünnep előestéjén a postahivatalok bejárata előtt hosszú sorok kígyóznak, ugyanis sokan vásárolnak ilyen bélyeget ajándékba a barátaiknak. A bélyeg és a bélyeggyűjtés mára a kulturális élet fontos része lett.

K: A közös bélyegkibocsátás mellett mi az, amivel Önök köszöntik a holdújévet?

V: A tigris éve alkalmából kiadott bélyegeken kívül, a Budapesti Kínai Kulturális Központ olyan online eseményeket szervez, mint a „hagyományos kínai újévi képkiállítás”, a „Határokon átívelő kínai újévi ünneplés” és más, csodálatos újévi ceremóniák. Kérjük, kísérje figyelemmel a Budapesti Kínai Kulturális Központ Facebook oldalán meghirdetett, „Boldog tavaszünnep” témájú rendezvényt! Elvisszük Önöket kínai hotpotot kóstolni, megtapasztalni az aromatasakok elkészítésének módját, továbbá megcsodálhatják a lampionünnep színes lámpásait is. Aki részt vesz a programban, az a nyereményjátékban is részt vesz: megnyerheti a Központ tavaszünnepi ajándékát!

K: Mit jelent a Tigris Éve az embereknek?

V: A kínaiak számára a tigris a bátorság, az erő és a bölcsesség megtestesítője. Úgy tartják, hogy olyan szerencsehozó állat, amely elűzi a gonosz erőket, az ártalmakat és távol tartja a szerencsétlenséget. Mindig méltóságteljes, magabiztos alakban ábrázolják. A tigris éve a kirobbanó vitalitást és a legyőzhetetlen erőt jelképezi, egy teljesen új kezdetet és a jövő iránti szép reményeket hozza el.

K: Milyen tervei vannak a Központnak a Tigris Évében? Mit vár tőle?

V: A tigris éve a Kínai Kulturális Központ számára nagyon fontos év. A Központ székházában nagyszabású felújítási munkálatokat tervezünk, továbbá, a kínai kultúrához kapcsolódó témakörökben még több online kiállítás és bemutató várható, ahol Kína turisztikai látványosságaival ismerkedhetnek az érdeklődők. Ezen kívül, megpróbálunk élőben is rendezvényeket szervezni, ami a közönséget érdekelheti, például a kínai ünnepekkel, esküvői szokásokkal, gasztronómiával stb. kapcsolatban. Nagyon várjuk, hogy a helyi kulturális szervezetekkel és művészekkel szorosabbra fűzhessük az együttműködést és még több, gazdag, innovatív és élettel teli kínai–magyar kulturális programot mutathassunk be. Ugyanakkor, azt is reméljük, hogy a járványhelyzet hamarosan véget ér és akkor a Központ még több, érdekes rendezvényt szervezhet meg, ahol a látogatók a helyszínen is megtapasztalhatják a kínai kultúra szépségét.

K: A hosszú ideje tartó pandémia nagy változásokat hozott a kultúra világában is. Hogyan látja Ön, a Budapesti Kínai Kulturális Központ vezetőjeként, mi változott a kétoldalú kulturális kapcsolatokban?

V: Megritkultak a repülőjáratok, tartani kell a szociális távolságot, egy szóval a járvány számos nehézséget okoz mindkét ország számára a kulturális élet, a kulturális termékek fogyasztása és az emberi kapcsolatok területein egyaránt.

Viszont azt is látnunk kell, hogy az elmúlt két évben a Kína és Magyarország közötti, teljes körű stratégiai partnerkapcsolatok nemhogy nem károsodtak, hanem éppen ellenkezőleg, még szorosabbá váltak. A két ország népe a nehézségek idején megőrizte a reményt, támogatta egymást, és együtt győzte le a kritikus helyzeteket. Továbbá, szélesítette az együttműködések körét, és fontos szerepet játszott a járvány legyőzésében, a gazdaság helyreállításában és az emberek egészséges életének a garantálásában. Ilyen helyzetben a kultúra szerepe nyilvánvalóan még fontosabb. Abban reménykedünk, hogy a kulturális kapcsolatok megerősítése által növelhetjük a két ország népe közötti kölcsönös megértést, elmélyíthetjük a két ország hagyományos barátságát, és ez által előmozdíthatjuk a két ország kapcsolatainak a fejlődését.

K: Milyen a megítélése a magyar kultúrának Kínában? Mit tudnak a kínai emberek Magyarországról? Hogyan tudja a Budapesti Kínai Kulturális Központ elősegíteni, formálni a magyarországi képet?

V: A kínaiak számára Magyarország Kína európai barátja. A két ország közös kulturális forrásra tekint vissza, történelmünk szála sok ponton keresztezte egymást. Nagyon sok kínai el tudja szavalni Petőfi Sándor, „Szabadság, szerelem!” című versét: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” Ezen kívül, szinte minden zongorázni tanuló gyermek tud Liszt darabokat játszani.

Jelenleg a két ország fontos stratégiai együttműködő partner. Az elmúlt években a „Keleti nyitás” politikája és az „Egy övezet, egy út” összehangolásra került. A két ország között a gazdaság, társadalom, kultúra stb. területeit érintő kapcsolatok és együttműködések egyre gyakoribbak, és a kínaiak is egyre jobban megismerik Magyarországot. Mondok egy példát, 2013 és 2018 között a Kínából Magyarországra látogató turisták száma kb. 250%-kal növekedett, Kína pedig a Tokaji bor Európán kívüli legnagyobb külföldi piaca.

A két ország által közösen megalapított kulturális központként, a Kínai Kulturális Központ igyekszik híd és tengely szerepet betölteni, és a Pekingi Magyar Kulturális Központtal együttműködve arra törekszik, hogy még több kínaival megismertesse Magyarországot.

K: Immár két éve él Magyarországon. Hogyan látja most az országot, mi az, ami a legnagyobb meglepetés volt, mi az, amit szívesen említene?

V: Úgy gondolom, hogy Magyarország szép, barátságos és élhető ország. Nagyon jó benyomást tett rám. Talán az egyedi földrajzi elhelyezkedésnek és a magyar nemzet történelmének köszönhető, hogy Magyarország a gazdaság, a kultúra, a vallás területein nagyon befogadó. Rendelkezik mind a keleti, mind pedig a nyugati kultúra jellegzetességeivel, ebben áll kulturális vonzereje, ami ezen túlmenően fejlődési lehetőség is.

A legnagyobb meglepetés számomra az volt, hogy miután megérkeztem Magyarországra, észrevettem, hogy nagyon sok magyar ember kedveli a kínai kultúrát, mindenfelé kaphatók kínai ételek. A budapesti kínai ételek nagyon autentikusak, olyanok, mint az otthoniak, s ez nagyon szívmelengető.

A legnagyobb benyomást az itteni sokszínű és befogadó kulturális légkör tette rám. Bárhová megyünk láthatunk a világ különböző tájairól származó kulturális elemeket, a különféle kultúrák itt békésen együtt élnek, a kapcsolatuk zavartalan, egymást gazdagítják és kiegészítik. A helyiek elfogadják és szeretik a kulturális sokszínűséget, amely egyedi varázserőt kölcsönöz a városnak.

K: Február elején beköszönt a tavaszünnep, a holdújév. Mit jelent ez? Milyen szokások, hagyományok kapcsolódnak hozzá?  Hogyan ünneplik Önök itt, Magyarországon, hazájuktól távol?

V: A tavaszünnep a hagyományos kínai naptár szerinti újév. A hagyomány szerint az első holdhónap első napjától a tizenötödik napig tart. Az újév előtti két hétben minden család előkészíti a tavaszünnephez szükséges kellékeket, ételeket, ajándékokat. Tehát lényegében egy egész hónapot ölel fel. A tavaszünnephez számos szokás fűződik, kihagyhatatlan program például a tavaszünnepi párversek kiragasztása, a családi összetartozás vacsorája, a virrasztás, az újévi köszöntés, az ősök előtti tiszteletadás stb. A Budapesten élő kínaiaknak szintén megvan a maguk ünneplési módja, habár a járvány miatt nem gyűlhetünk össze, mégis küldünk egymásnak újévi jókívánságokat, díszeket ragasztunk az ablakainkra, „áldás” írásjegyek és párversek kiragasztásával gazdagítjuk az ünnepi hangulatot, és azt kívánjuk, hogy az elkövetkező év békés és boldog legyen.

K: Milyen ételek kerülnek ilyenkor az asztalra? Mit ajánlana a magyar közönségnek, mit érdemes kipróbálni, s főleg, hol kóstolhatunk autentikus kínai, tavaszünnepi ételt Magyarországon?

V: A tavaszünnepi asztal minden évben igen gazdag. Az óév utolsó estéjének a vacsorája az év legfontosabb eseménye, ilyenkor a teljes család egybegyűl. Mindenki tudja, hogy Kína számos régiójában a húsos táska nem hiányozhat az újévi asztalról. Ezen kívül az asztalon kell lennie halnak, ami arra utal, hogy „Minden évben legyen fölösleg (azonos hangzású a ’hal’ szóval).” Más újévi ételek a babcsíra, a szezámmagos gombóc, a ragacsos rizsgombóc, a nyolckincses rizs. A babcsíra alakja a szerencsehozó gyöngyhöz hasonlít, ezért a szerencsét és a kívánságok teljesülését jelképezi. A szezámmagos gombóc és a ragacsos rizsgombóc kereksége a család összetartozását jelképezi. A nyolckincses rizs nyolcféle szerencsét és áldást hordoz, s ráadásul finom is. A nyolcas szó hangzása hasonlít a meggazdagodás szó hangalakjához, ezért ennek fogyasztása azt a jókívánságot fejezi ki, hogy mindenki gazdagodjon meg az újévben.

Budapesten számos híres kínai étterem van, ahol nem csak olyan különlegességeket lehet enni, mint a húsos táska, a hotpot és a sültek, hanem Kína négy nagy regionális gasztronómiája (Sichuan, Shandong, Guangdong és Huaiyang) hiánytalanul megtalálható. Ha igazi kínai ínyencséget szeretnének enni, akkor mondok egy trükköt: csak azt kell megnézni, hogy melyik kínai étteremben van a legtöbb kínai vendég, és biztosan nem fognak csalódni.

K: Hol keressék az érdeklődők a CCC-t? Hogyan vehetik fel a Központtal a kapcsolatot?

V: Kérjük, kísérjék figyelemmel a Budapesti Kínai Kulturális Központ Facebook oldalát, itt bármilyen kérdést feltehetnek nekünk a központtal, vagy a kínai kultúrával kapcsolatban.

2022. február 3.

(Budapesti Kínai Kulturális Központ)

(x)