Október 23-án elnökválasztást tartanak Szlovéniában. Főbb országismertető adatok az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában:
A délszláv állam Olaszországgal, Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal határos, területe 20 273 négyzetkilométer. A mintegy 2,1 milliós lakosság 83,1 százaléka szlovén, magyarnak a legutóbbi, 2002-es népszámlálás alkalmával 6243-an vallották magukat, becslések szerint mintegy tízezer lehet a magyarul beszélők száma. A lakosság többsége, 57,8 százaléka római katolikus vallású. A főváros Ljubljana, a hivatalos nyelv a szlovén, a hivatalos fizetési eszköz az euró.
Gazdaság: Szlovénia a régió egyik legsikeresebb és legstabilabb gazdaságú állama, amely az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül elsőként, 2007-ben vezette be az eurót. A Balkán és Nyugat-Európa között elterülő, stratégiai fekvésű ország kiváló infrastruktúrával, jól képzett munkaerővel rendelkezik. Az exportorientált gazdaságot a kiviteltől való függőség miatt súlyosan érintette a 2008-as globális gazdasági-pénzügyi válság, a kilábalást nehezítette a tőkehiányos, rossz hitelekkel küzdő bankszektor. A bankszektor feltőkésítése és az újra élénkülő európai piacok kereslete nyomán magához tért gazdaságot a koronavírus-járvány okozta válság vetette ismét vissza, de 2021-től ismét megélénkült a növekedés. A legnagyobb kihívást a munkát terhelő adók csökkentése és a minden szektorban jelentős állami tulajdon arányának csökkentése jelenti. A gazdaság 2021-ben 8,1 százalékkal növekedett, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 43 624 dollár, az infláció 1,9 százalék, a munkanélküliség 4,4 százalékos volt.
Történelem: Szlovénia területe 1278-1918 között Habsburg uralom alatt állt, majd az első világháború után megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszláv Királyság) részévé vált. 1945-ben a szocialista Jugoszlávia egyik tagköztársasága lett, szuverenitását és függetlenségét 1991. június 25-én nyilvánította ki. Két napra rá a jugoszláv hadsereg megtámadta, a háború az 1991. július 7-én aláírt brijuni (brioni) nyilatkozattal ért véget. A szlovén állam függetlenségét 1992. január 15-én nemzetközi szinten is elismerték.
Államszervezet: Az 1991 végén életbe lépett alkotmány szerint a köztársaság élén a közvetlenül, öt évre választott, egyszer újraválasztható elnök áll. A tisztséget 2012 óta Borut Pahor tölti be. A törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja. A felsőház, az Államtanács (Drzavni Svet) 40 tagját egy elektori kollégium választja meg öt évre, az alsóház, a Nemzetgyűlés (Drzavni Zbor) 90 tagja közül 88-at négy évre, közvetlenül választanak, 1-1 képviselőt az olasz és a magyar kisebbség küld a törvényhozásba.
A legutóbbi, 2022. április 24-i választáson az újonnan alapított zöld-liberális irányultságú Szabadság Mozgalom (Gibanja Svoboda) 41, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) 27, a kereszténydemokrata Új Szlovénia párt 8, a Szociáldemokraták (SD) 7, a Baloldal (Levica) 5 mandátumot szerzett, a hárompárti kormány a Szabadság Mozgalom, a Szociáldemokraták és a Baloldal részvételével június 1-jén Robert Golob vezetésével alakult meg.
Szlovénia 1991-es függetlenné válása óta ez lesz a hetedik elnökválasztás, amelyen az ország ötödik elnökét választják meg. A 2012 óta hivatalban lévő Borut Pahor második mandátumának lejártával már nem indulhat újra a tisztségért, amelyért heten versengenek. A közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb jelölt az SDS támogatását élvező Anze Logar volt külügyminiszter, de valószínűleg november 13-án második fordulót kell tartani a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével.
2022. 10. 23.
(MTI)
